Európa a miénk

Igen messzire vezető döntést hozott ma az Európai Bíróság azzal, hogy kimondta: az azonos nemű pároknak a házaspárokéval azonos nyugdíjjogosultságok járnak. Az alapjogi ítélet egy nyugdíjügyben alaposan megnöveli a hazai nyugdíjrendszer átalakításával kapcsolatos beadványok sikerének valószínűségét.

Az Európai Bíróság ma igazat adott egy német férfinek, aki azt panaszolta fel, hogy nem kapja meg a hosszú ideje vele együtt élő, azonos nemű párja után „nem tartósan külön élő házas ellátásra jogosult” nyugdíj-kiegészítést. Az ítélet két szempontból is mérföldkőnek számít. Elsősorban azért, mert Luxemburgban, az Európai Bíróságon, és nem Strasbourgban, az Emberi Jogok Európai Bíróságán született. Másrészt azért, mert nem engedi, hogy a nyugdíjrendszer a járulékok és járadékok szempontjából lényegtelen megkülönböztetést tartalmazzon.

Az Európai Bíróság az EU bírósága, és ítéletei az egész Európai Unió jogrendszerébe beépülnek. A mostani ítéletnek a jogalapja nem is az emberi jogok okmánya, hanem egy munkaügyi irányelv.  (A strasbourgi bíróság az Európa Tanácshoz tartozik, bár ítéleteit szintén kötelező minden EU tagállamnak elfogadnia). A luxemburgi Európai Bíróság ezzel egy precedenst teremtett arra, hogy a nyugdírendszerekbe alapjogi alapon lehessen beavatkozni. (Egy hasonló ítéletettel az Európai Bíróság egyébként a gépjárműfelelősség-biztosítási rendszerbe is belenyúlt). A magyar magánpénztári tagok a hátrányos megkülönböztetésükkel eddig a jogkörében korlátozott Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordulhattak. Úgy néz ki, hogy az alapjogi érvelésre azonban a „nagyobb hatalommal” rendelkező luxemburgi bíróság is nyitott.

A másik mérföldkő természetesen az ítélet tartalma, ami nem engedi, hogy a nyugdíjrendszer alapjogi szempontból diszkriminációt tartalmazzon – ebben az esetben a nemi orientáció szempontjából. Ez minden további nélkül alkalmazható akár özvegyi ellátások esetére is. Az ítéletnek egy mondata még ennél sokkal messzebbre vezet. A munkaviszonyban töltött időszak alatt az érdekeltnek az alapügyben szóban forgó ellátással kapcsolatos hozzájárulási kötelezettségét semmilyen módon nem érintette a családi állapota, minthogy a nyugellátás költségeihez ugyanolyan mértékű befizetéssel volt köteles hozzájárulni, mint házas munkatársai”. Ha a házas szót „kétgyermekes” vagy „magánpénztári tag” kifejezésekre cseréljük, eljátszhatunk a gondolatával annak, hogy milyen további következtetéseket próbálhatnak majd a jövő beadványai levonni a precedensértékű ítéletből. A Römer kontra Hamburg Szabad Város ügynek a magyar nyugdíjrendszer tavalyi, és idén bejelentett további átalakítása szempontjából is igen jelentős következményei lehetnek.

Deutsch Tamástól az EurActiv chateben olvasóink azt is megtudhatták, hogy három dologra a legbüszkébb az eddigi politikai pályafutásában, és ezek egyike az ifjsúági tárca vezetése.

"A mostani kormány ifjúságpolitikája nem tartozik az eddigi kormányzati munka erősségei közé. [a címsort fent technikai okokból rövidítettük, ez a szó szerinti idézet]. Az ifjúságpolitikának szerintem az a lényege, hogy a fiatalokkal kapcsolatos törődést nem egyszerűen ágazati kérdésnek tekinti (oktatásügy, ifjúsági munkanélküliség, családalapítás), hanem olyan kormányzati tevékenységnek, amelyikbe bevonja az érintetteket, és amelyik segít abban, hogy a fiatal nemzedékek erőforrást jelentsenek az egész társadalomnak".

Deutsch Tamás nem ért egyet a tankötelezettség alsó korhatárának leszállítására 15 évre, azonban arra a kérdésre, hogy szívesen részt venne-e a jelenlegi Orbán-kormány munkájára, azt mondja, hogy a "kormány munkájában való részvétel nem kívánságműsor. Erre a kérdésre, bárkiről is van szó, csak a miniszterelnök tud válaszolni".

Az EurActiv olvasói Deutsch Tamással csevegtek ma sok mindenről.Többen, többféleképpen feltették neki a kérdést, hogy megbánta-e Twitteren mondott vaskos szövegeit a felsőbb lényről, hímivarsejtekről és volt miniszterelnökökről (amely az Economist blogjának fordításában váltak világhírűvé).

Deutsch Tamás egyik olvasónknak ekként replikázott arra a kérdésre, hogy engedné-e, hogy gyermeiki olvassák a tweetjeit (melyeket szinte mindig pártszerűen iPadról ír): "A két nagy fiam már felnőtt, nem kérdezik meg, hogy mit olvashatnak a twitteren, vagy bárhol másutt. A két kicsi pedig még nem olvas twittert, nem twittereznek. De bármit megengednék nekik, hogy elolvassanak tőlem". A chat interjú itt olvasható el.

Immár harmadszor rendezünk élő chatet EP-képviselőkkel az EurActiv oldalán. Ezúttal a social media világa március elején berobbanó Deutsch Tamás alias @dajcstomi lesz a vendégünk.

Deutsch Tamás mi elég alaposan kifaggatuk a Regionális Fejlesztési Bizottságban, az EU-Orosz parlamenti delegációban végzett munkájáról, a magyar és az európai parlamenti képviselői munka különbségeiről. Azonban volna még mit kérdezni.

Korábbi vendégünk Gurmai Zita (MSZP) és a Bagó Zoltán (Fidesz) voltak. Következő vendégünk Göncz King (MSZP) lesz jövő héten.

Sok egyetemi diáknak van lehetősége arra, hogy az Erasmus program keretében egy szemesztert külföldön töltsön.  Az egyetemisták életében ez a félév mindig meghatározó, sok új ismerettel és tapasztalattal gazdagodnak a külföldön töltött idő alatt. Lehetőségük van megismerni egy másik ország kultúráját, oktatási rendszerét, elmélyíthetik nyelvtudásukat, és barátokat szerezhetnek a világ minden részéről. A programban való részvételre az alapképzés alatt csak egyszer van lehetőség. Létezik azonban egy olyan program, az Erasmus Mundus, melynek keretében a mesterképzés két évét külföldön lehet tölteni.

Az Európai Bizottság által kezdeményezett program célja, az európai felsőoktatás színvonalának növelése, és a felsőoktatási együttműködés elmélyítése az Európán kívüli, harmadik országokkal. A pályázatra a legkiválóbb diákok jelentkezhetnek, a kiválasztás több fordulóban zajlik. Akik elnyerik a pályázatot, a mesterképzés alatt minden szemesztert egy másik ország egyetemén töltik. A program nagyszerűsége abban rejlik, hogy így nem csupán egy, hanem négy ország oktatási rendszerét, kultúráját, sajátosságait ismerhetik meg a programban résztvevő diákok.  A programról az EU4You oldalán is lehet olvasni. A pályázatokról pedig a Bizottság honlapján lehet tájékozódni.